Balogh Edgár figyelmeztetett: minél sűrűbben szerepel a sajtóban Kolozsvár hírhedt polgármesterének "nemzeti tisztogató" hadművelete, hogy itt egy nagyarányú, kidolgozott tervről van szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1994. július 8.
Balogh Edgár próbálta meggyőzni Fábián Ernőt, aki Emelkedésből hanyatlás címen borúlátó képet adott a magyarországi választások eredményéről a Háromszék hasábjain, hogy a szocialista eszmék nem azonosak a "terrorrá silányodott" gyakorlattal. A reformszocialisták, Horn Gyula, Szűrös Mátyás, Tabajdi Csaba, Ilia Mihály "népben-nemzetben" gondolkodó humán-szocialisták. Egyetért viszont Fábián Ernővel akkor, amikor figyelmeztet: "...ügyelni kell azokra a múltból itt maradt kísértetekre, akik az ajtóban leselkednek, mindenképpen vissza szeretnének térni". /A Hét (Bukarest), júl. 8./
1994. július 13.
Balogh Edgár kelt Tőkés László védelmére, emlékeztetve arra, hogy Kossuth Lajos, Kós Károly és Tőkés László elleni támadás "mindnyájuknak" szólnak. A cikkíró mindhármójuk mellett kiállt, amikor, párhuzamosan a román szélsőségesek támadásával, egyes magyar értelmiségiek is ellenük fordultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Előzmény: Kós Károlyt Szilágyi N. Sándor támadta /Szabadság (Kolozsvár), 1992. nov. 27./ és Balogh Edgár védte meg /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. dec. 23./
1994. július 26.
Mátyás-szobor eltávolításának a terve, a kolozsvári városromboló törekvés indítóoka a sokat vitatott dákoromán "kontinuitáselmélet" - mutatott rá Balogh Edgár. Egyes román történészek /Andrei Pippidi és Pompiliu Teodor/ már kiálltak a múlt mítoszainak elvetése és egy tárgyilagos Erdély-történet mellett. Ferenczi István régész megírta, hogy ami begyűjthető volt, az már a múlt század óta az Erdélyi Múzeum kőtárába került. /Hitvallás a Mátyás-szobor előtt. = Népszabadság, júl. 26./
1994. július 30.
Õrzeni kincses temetőket - már ezzel a címmel is figyelmeztetett Balogh Edgár: nagyon sok régi, műemlék-értékű magyar sír tűnik el. Azokat a könyveket említette, amelyek a számbavételt, a megőrzést vállalták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30-31./
1994. augusztus 17.
Balogh Edgár Nyelvünk virágai a helynevek címen számolt be arról, hogy Szlovákiában elfogadták az ún. táblatörvényt, melynek értelmében azokban a községekben, ahol a nemzeti kisebbség arányszáma legalább 20 százalékos, magyarul is megjelölhetik a település nevét. Az erdélyi helynevek a honfoglalást követő fejedelmi korszak, majd az Árpád-házi királyok alatt keletkeztek, ahogy ezt az oklevelek is tanúsítják. A helynévkutatásnak Erdélyben nagy múltja van, kibontakozása Szabó T. Ádám nevéhez fűződik, aki kidolgozta a helynévgyűjtés módszerét. Most "volna időszerű a teljes helynévanyag összeállítása kellő történeti és demográfiai adatokkal, feltüntetve az okiratokból kimerhető változatokat." Ehhez első lépés a medgyesi Szabó-házaspár, Attila és Erzsébet munkája, a háromnyelvű, 1992-ben megjelent Erdélyi helységnévszótár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
1994. október 7.
Balogh Edgár ismételten kiáll Kolozsvár német megszállás alóli felszabadulása történetének hitelességéért: úgy történt, ahogy szemtanúként emlékirataiban szerepel. Vitába szállt vele Francisc Pacurariu, aki a "Horthy-kamarilla" románellenes fondorlatának mondta a Teleki Béla köré tömörülő csoport, majd a helyükbe lépő Erdélyi Magyar Tanács szerepét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
1994. október 25.
Külön pártba tömörültek a romániai szocialisták, tájékoztatta Bitay Ödön, a Szociáldemokrata Új Baloldal platform alelnöke a Magyar Hírlapot. Erdélyi Magyar Szociáldemokrata Párt néven fognak működni. Az RMDSZ nem hajlandó platformként elismerni a tömörülést, ezért kényszerültek erre, ez "kitaszíttatás". Nem tekintik partnernek az RMDSZ-t. Tagjaik között van Balogh Edgár is. Alakuló gyűlésüket várhatóan nov. 26-27-én tartják Kolozsváron. /Magyar Hírlap, okt. 25./
1994. november 3.
Egyidőben jelent meg Oliviu Ghermannak, a szenátus, egyben a kormánypárt elnökének a vádemelése az RMDSZ léte ellen és Bitay Ödön hamis bejelentése az önálló magyar szociáldemokrata párt létrehozásáról, emlékeztetett Balogh Edgár. Õ is csak a rádióból tudta meg a pártalakulás hírét. Az újbaloldali platform híve, de a csoportosulást kizárólag az RMDSZ-en belül képzeli el. Amennyiben valóban önállósulna az újbaloldali párt, ő nem maradna benne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./ Oliviu Gherman kifejtette, hogy politikai hiba volt az RMDSZ létrehozásának engedélyezése, az RMDSZ "megrontotta a légkört". "Az erdélyi román természetes reagálása", hogy akkor nekik is egyesülni kell. Megjelenik a kétpólusosság. "Sajnos, az ország szinte valamennyi jelentős politikai pártja elhanyagolta az RMDSZ létéből származó sajátos erdélyi vonatkozásokat felölelő stratégia kidolgozását." Gherman hihetetlennek tartja, hogy vannak olyan román értelmiségiek, akik "megvetést tanúsítanak az erdélyi románok kérdései iránt." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9. Média mell. - Gherman írását a Cronica politica okt. 24-i száma közölte/
1994. november 30.
Nov. 30-án a Magyar Népi Szövetségről /MNSZ/ tartott tudományos konferenciát a Magyar Történelmi Társulat és a Politikatörténeti Alapítvány. Lipcsey Ildikó történész elmondta, hogy az MNSZ a Román Kommunista Párt egyfajta fiókszervezetévé vált. Tíznél több előadás hangzott el, többek között a kolozsvári Gáll Ernő, Katona Szabó István, Fülöp Mihály és Beke György. Balogh Edgár, az MNSZ egykori alelnöke írásban küldte el hozzászólását, ebben hangsúlyozta a szövetség szerepét az erdélyi magyar kultúra fennmaradásáért vívott küzdelemben. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, dec. 1./
1995. január 20.
Az RMDSZ keretén belül tevékenykedő Szociáldemokrata Tömörülés 1994. dec. 17-én Kolozsvárott tisztújító értekezletet tartott, erről azonban csak jan. 20-i sajtóértekezletükön tájékoztatták a sajtót. Az új vezetőség a következő: tiszteletbeli elnök Balogh Edgár, elnök Dáné Tibor, főtitkár Nagy Károly, sajtótitkár Fey László. Az országos vezetőség tagjai: Salló Ervin /Temesvár/, Bitay Ödön /Sepsiszentgyörgy/, György Ilona /Dés/. A tömörülést felvették az SZKT-ba. Platformjuk töretlenül az RMDSZ keretében kíván működni, szögezte le Dáné Tibor. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1995. január 22.
Az erdélyi magyar főpapok jan. 5-i nyilatkozatukban felemelték szavukat Tőkés László papi és emberi tisztessége mellett. Gyanakvást kelthet az az időbeli egyezés, ahogy az erdélyi magyarság egységének ellenségei színre léptek. Vezető román kormánypárti politikus szerint hiba volt az RMDSZ engedélyezése, Bitay Ödön bejelentette, hogy szociáldemokrata pártot hoznak létre, tehát belülről bomlasztják az RMDSZ-t. A diverzió annyira nyilvánvalóvá vált, hogy a szociáldemokrata Balogh Edgár és Dáné Tibor elutasították Bitay ötletét. Most pedig a Liberális Párt`93 egyik vezetője jósolta meg az RMDSZ széttörését, írja Szacsvay Tamás, majd ismerteti a Tőkés László elleni támadást. Megjegyzi, hogy Nagy Benedek röpiratának szóhasználata román szerzők Tőkés László ellen írt cikkeire hasonlít, a "Gonosz rabjának" vagy "az Ördög szolgájának" nevezve a püspököt. Az írás mondatszerkesztése idegenszerű. Ezenkívül Nagy Benedek a katolikus-református ellentéteket akarja felszítani, szerencsére eredménytelenül. /Új Ember, jan. 22./
1995. január 28.
Megjelent a Romániai Irodalmi Lexikon III. kötete. A lexikon fáradhatatlan munkása, Balogh Edgár mereng azon, mi minden történt. A II. kötet hiába készült el 1983-ra, megjelenését leállították, a szerkesztést betiltották. A diktatúra bukása után, 1991-ben adhatták ki ezt a kötetet a közel egy évtizeden át rejtegetett eredeti gépirat alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./
1995. február 10.
1996-ban, a honfoglalás 1100 éves évfordulójának méltó megünneplése lehetne az elszármazottak szülőfalujukba, városukba való hazalátogatása. A vendéglátást és közös ünneplést műsorokkal, a helytörténet, néprajz, műemlékvédelem értékfelmutatásával lehetne összekötni, javasolta Balogh Edgár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1995. február 15.
Dr. Dáné Tibor, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének elnöke védelmébe veszi Balogh Edgárt, aki a harmincas években - mint annyi európai Nobel-díjas - "fiatal értelmiségiként hittel szegődött a kommunista eszmék szolgálatába, és maradt hűséges hozzájuk. Mint annyian másokat, őt is történelmi okok és folyamatok késztették "a damaszkuszi útra", amelyre annál is könnyebben ráléphetett, mert nem kövezett meg és poroszlók kezére sem adott senkit." Dáné Tibor elítéli Miklós László Szocdem vagy nem szocdem? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./ című írását és kijelenti, hogy visszautasít minden sajtómesterkedést. Helyesen cselekedtek, amikor tiszteletbeli elnökükké választották Balogh Edgárt. /Csak zsdánovi felhangok nélkül! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./
1995. március 30.
Balogh Edgár a szokott optimizmusával akarja valódi helyére tenni március 15-ét, közös történelemkönyvek megírását és kétnyelvű terjesztését sürgeti. Bemről azt állítani, hogy "negyvenezer román gyilkosa"? Éppen róla, aki a román-szász-magyar kézfogást szorgalmazta... Fel kell számolni a történelmi balítéleteket. Nélkülözhetetlen a magyar történelem tanítása, tárgyilagossággal és nemzetközi körültekintéssel szorul megreformálásra, demitizálásra a román történettanítás. /Történelmi lecke együttélőknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
1995. április 13.
Az RMDSZ nem "párt", hanem pártok és pártokon kívüli tömeg, a magyar intézmények és szervezetek szövetsége, egyeztetéseinél fogva széttörhetetlen, hangsúlyozza Balogh Edgár. Példákkal illusztrálja mindezt. A PER ügyet hozza fel, ahol "Egy alkalmi beszélgetést a nacionalista kormányzat amerikai ügynöke segítségével úgy értelmeztette a világsajtóban, mintha valami megegyezés jött volna létre az RMDSZ "mérsékeltjeivel", s ez nyit utat az RMDSZ "radikálisainak" felgöngyölítéséhez.. Tőkés László tiszteletbeli elnökünk éberségén múlott, hogy a fondorlat nem sikerült." Olyan diverziókra, mint az "ellenpárt" alakítása már 1990-ben rovott múltú elnökkel, nem érdemes kitérni. Komolytalan a Maros megyei prefektus próbálkozása is valami külön magyar szabadelvű párt megsegítésére. "Maradunk tehát egységünkben" - szögezi le Balogh Edgár. Ilyen nagyidőben a teljes jogról, a társnemzeti megoldásról lemondani bűn. Tőkés László ezt képviselte, amikor dialógust sürgetett, a demográfiai tisztogatás ellen tiltakozott, a kivándorlást elítélte, a megbékélést vallotta. "Ezért akarják minden eszközzel lejáratni" - írja. Ezért bántja Balogh Edgárt a váratlanul fellángolt súrlódás Domokos Géza és Tőkés László között. /Balogh Edgár: Saját magunk biztosítása. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), ápr. 13./
1995. május 6.
A Bolyai Társaság máj. 6-án Kolozsváron ünnepséggel emlékezett meg Bolyai Tudományegyetemről. Horváth Andor egyetemi adjunktus, a Bolyai Társaság elnöke köszöntője után az egyetem egykori professzorai - Balogh Edgár, Bodor András, Dóczy Pál, Gáll Ernő, Kerekes Jenő, Imreh István - idézték fel az emlékeket. Balogh Edgár felhívta a figyelmet, hogy nem az alapításra, hanem a névadás aktusára kell emlékezni, hiszen 1945-ben a Groza-kormány az 1872-ben létesített, 1918-ban Szegedre költöztetett, 1940-ben visszatelepült Ferenc József Egyetemet törvényesítette, tehát a névadás és a jogfolytonosság kapott újra törvényes keretet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
1995. június 30.
Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Tudományegyetem első rektora emlékezett vissza a háború utáni időkre. Az egyetem folytatta tevékenységét a szovjet csapatok bevonulása után. A román közigazgatás 1945 márciusában bevonult Észak-Erdélybe. A román fél arra hivatkozott, hogy erdélyi egyetemről van szó, azt nem képviselhetik magyar állampolgárságú tanárok, így Miskolczy Dezső, Buza László és Haynal Imre helyett Pásztai Géza, Jordáky Lajos, Vescan Teofil és ő, Csőgör képviselték a magyar egyetemet a tárgyalásokon. 1945. jún. 3-án neveztek ki egy háromtagú bizottságot /Demeter János, Jancsó Béla és Csőgör Lajos/ az egyetem megszervezésére. Heves vitát folytattak az egyetemről, az épületekről. Az orvosi kar nem kapta vissza épületeit, klinikáit, így az orvostudományi kar két vonattal Marosvásárhelyre költözött. Kolozsváron és Marosvásárhelyen 1946. febr. 9-én megnyitották a magyar egyetem új félévét. A tanárok javaslatára Csőgör Lajost nevezték ki rektornak. A prorektor György Lajos, a Katolikus Státus elnöke lett, az egyetemi tanács tagjai közé került a szerzetes Bíró Vencel, a református püspök-helyettes Tavaszy Sándor és a kommunista Gaál Gábor. 1948-ban a marosvásárhelyi orvosi kar önállósult, Csőgör lett a rektora, a Bolyai Tudományegyetem élére pedig Balogh Edgár került. /Beke Mihály András: Ötvenéves volna a kolozsvári Bolyai Egyetem. Beszélgetés az első rektorral, Csőgör Lajos professzorral. = Magyarország, jún. 30./ Előzmény: 1231. sz. jegyzet
1995. július 7.
Balogh Edgár felidézi a múltat, amikor a nemzeti ellentétek idején mindig voltak, akik felemelték a hangjukat /volt Mocsáry Lajos, volt Jászi Oszkár, Nicoale Iorga meghirdette a dunai összefogást/, majd megfogalmazza az igényt: Új román értelmiség jelentkezését várjuk. "A román olvasótábornak saját nemzeti forrásaiból kell megismernie a nemzeti tisztogatások szörnyű örökségét, a romantikus történelemhamisításokat és a maga önkormányzatára törekvő magyar nemzetrész közösségi igényeit az Európába illeszkedő Románia határai között." Az RMDSZ "a maga ökumenikus erkölcsi világképével néptestvéri barátkozásra készen áll". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
1995. július 13.
Szász János vitába szállt Balogh Edgár írásával, mert szerinte vannak román értelmiségiek, akik "magyarpártiak", csak a magyar értelmiség nem tud róluk, jószerivel csak a Korunk és A Hét fordítja le írásaikat. Gabriel Andreescu, Gabriela Ademesteanu, Horatiu Pepine, Andrei Plesu, Alina Mungiu nevét említi példaképpen. Szász János szerint az elmúlt években nem "a sovének és népgyűlölők száma csökkent, de a demokratáké növekedett", továbbá nem tartja jónak a magyarországi "megsegítést", mert ez a román sovénnacionalista erőket megerősíti a pesti irányítás vádjában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Balogh Edgár írása: 1402. sz. jegyzet
1995. július 14.
A magyar-román viszonylatban kiéleződött feszültségek enyhítésére szükséges a párbeszéd, írja Balogh Edgár. Vannak sarkigazságok, ezekből kell kiindulni. Az oktatásügy kérdésében ilyen tételek közé tartozik, hogy a román nyelvet minden iskolában el kell sajátítani, de ugyanolyan tétel az, hogy gondoskodni kell a saját nemzetiségi nyelvi és kulturális önazonosságról. Az oktatási törvénytervezet korlátozza az anyanyelvi oktatást. A nemzetállam fantomja, egy "idegengyűlölő kizárólagosság" lebeg akár jobb, akár baloldali körökben, de a történelmi pártok ellenzékiségében is. "Elavult nézetekkel, ideológiai csökevényekkel hiába tárgyalunk." Az új, demokratikus román nemzedék még csak felfejlődőben van. Amennyiben lehetséges volna a tárgyalás rejtőző román akadémikusokkal, rejtőző pszichológusokkal, akkor "mi is felvonultathatnók politikusaink mellé az EME és az EMKE, a magyar egyházi és világi intézmények, az ifjúság delegáltjait." Jogi kérdéseknél többről van szó. "A két együttélő nemzet sorsa forog kockán." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./
1995. augusztus 10.
Balogh Edgár elutasította azt, hogy a katasztrófa népe volnánk és cikkének címében is hirdeti: Utoljára még megkapaszkodunk. Balog Edgár nem adja fel a hitét, a jégverést követheti áldó napsugár. "Csak az önfeladó kétségbeesés görcsétől szabaduljunk." Az RMDSZ megállja a helyét a "nyelvi szabadságharcban. Előbb-utóbb talál szövetségesre a parlamentben", megnyerheti "magát a román népet". "Fontos az, hogy a politikai élgárda, tehát a Tőkés László, Markó Béla, Takács Csaba és egész parlamenti képviseletünk akcióit mindennapi életünk szervezett voltával alátámasszuk". "Ökumenikus kereszténységünk szeretetével forduljunk szembe minden hazugsággal és gyűlölködéssel, rátalálva népeink együttélésének egészséges értelmére." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
1995. augusztus 10.
Balogh Edgár elutasította azt, hogy a katasztrófa népe volnánk és cikkének címében is hirdeti: Utoljára még megkapaszkodunk. Balog Edgár nem adja fel a hitét, a jégverést követheti áldó napsugár. "Csak az önfeladó kétségbeesés görcsétől szabaduljunk." Az RMDSZ megállja a helyét a "nyelvi szabadságharcban. Előbb-utóbb talál szövetségesre a parlamentben", megnyerheti "magát a román népet". "Fontos az, hogy a politikai élgárda, tehát a Tőkés László, Markó Béla, Takács Csaba és egész parlamenti képviseletünk akcióit mindennapi életünk szervezett voltával alátámasszuk". "Ökumenikus kereszténységünk szeretetével forduljunk szembe minden hazugsággal és gyűlölködéssel, rátalálva népeink együttélésének egészséges értelmére." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
1995. szeptember 2.
Mind a tervbe vett magyar kataszter, mind javaink lexikális számbavétele megmaradásunk követelménye - figyelmeztetett Balogh Edgár. A múltban a falujárás az ifjak köréből indult el. Jelenleg is vannak táborozások, de általános nemzetiségi tervfelvállalás hiányában nemegyszer túlsúlyba jut az alkalmi bulizás. Illyefalva vagy Torockó munkatalálkozói egyelőre csak kivételes esetek. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikonnak már három kötete megjelent, a további kötetek rendezése folyik Dávid Gyula EMKE-elnök főszerkesztésével, emellett szükség van a magyar kataszter elkészítésére. A "hazai magyar nemzetrész pontos számbavétele" még várat magára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./
1995. szeptember 25.
Csergő Bálint olvasói levelében /Ráteszek egy lapáttal/ Balogh Edgárt és Kacsó Sándort és a hozzá hasonlókat hibáztatta az 1945 után történtekért, szerinte ezek a kommunisták hozták a sok bajt, ők nyilvánították ki, hogy a magyarság Romániához akar tartozni. Kacsó Sándor 1947-ben Székelyudvarhelyen a megye tanárait bátorította: adják át a román államnak az iskolákat, az egyházi és művelődési szervezetek minden vagyonát, mert megvalósul a teljes egyenjogúság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
1995. október 5.
Hubert Béla /Nagybánya/ Talány?! címmel felteszi a kérdést, valójában meddig is volt Balogh Edgár a Bolyai Tudományegyetem rektora és mikor tartóztatták le. A különböző könyvek, lexikonok, sőt Balogh Edgár emlékezései is különböző időpontokra teszik letartóztatásának időpontját: 1949 ősze, 1949 nyara, 1950-ben még rektor volt... Huber Béla kéri, hogy végre rögzítsék a valódi időpontot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1995. október 9.
Balogh Edgár válaszolt Csergő Bálint őt elmarasztaló cikkére. Nem tagadja le, hogy ifjúkorában a kommunizmus ígéreteiben bízott. "A kibontakozó bolsevik terrorhoz vagy a dákoromán sovinizmushoz semmi közöm nem volt, bíztam a román néppel való igazságos megegyezés és egy dunai konföderáció eljövetelében mindaddig, míg Kurkó Gyárfással és Márton Áronnal, Méliusz Józseffel és Jordáky Lajossal, Demeter Jánossal és Venczel Józseffel, Antal Dániellel és Csőgör Lajossal egyidőben bilincsbe nem vertek és börtönbe nem vetettek." A Százas Intézőbizottság 1945-ös marosvásárhelyi ülésén mindössze ketten akarták kimondani eleve a trianoni döntést, amint ez Csákány Béla mint koronatanú nemrég a kolozsvári Szabadságban 11 folytatásban megírta. Nem igaz, írta Balogh Edgár, hogy a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ Székelyudvarhelyen megtartott II. kongresszusán a vezetőségnek el kellett menekülnie. /Balogh Edgár: Meg kellene értenünk egymást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ Csergő Bálint írása: 1882. sz. jegyzet. Csákány Béla emlékezése: 1789. sz. jegyzet.
1995. október 25.
Az Erdélyi Napló újabb részletet közölt a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI Fehér könyvéből. Az egyik egy 1959-es jelentés kolozsvári magyar értelmiségiekről. Megemlítik a nacionalista elemek között Xantus Jánost, Márton Gyula és Csehi Gyula, Jagamas János és Faragó József professzorokat, Szabó Géza gimnáziumi tanárt, Bencze Zoltán és Nagy Béla színművészeket, továbbá a kolozsvári magyar művészeket, így Benczédi Sándort, Vetró Artúrt, Kós Károlyt, Erdős Tibort, Darkó Lászlót, Nagy Albertet. Nagyváradon az 1960-as jelentés a letartóztatott 48 magyar diák és tanár kihallgatási anyagaiból vont le következtetéseket. Azt javasolta Zambeti securitate ezredes, hogy a vizsgálat eredményeit ismertessék a nacionalisták kérdéseivel foglalkozó igazgatóságokkal. A Fehér könyvben, teszi hozzá Vajnovszki Kázmér, nyoma sincs a Bolyai Tudományegyetem lefejezésének, Balogh Edgár rektor, Csőgör Lajos marosvásárhelyi rektor, Demeter János rektor-helyettes meghurcolásának, ugyanúgy hallgat a Fehér könyv a magyar 1956 utáni erdélyi megtorlásokról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 25./
1995. november 2.
Balogh Edgár vitába szállt Kende Péterrel, aki a Bolyai Tudományegyetem törvényesítésének ötvenedik évfordulójának ünnepén tartott előadásában leválasztotta a szórványmagyarságot a székelységtől, egyszerűen felszámolásra, beolvasztásra ítélve az erdélyi magyarság többségét, mintha az asszimiláció törvényszerű lenne. Kende Péter nem először ágál a nemzetállam mellett. Balog Edgár már 1991-ben kénytelen volt szembeszállni Kende Péter Vissza a politikai nemzethez! című írásával, amelyben a román nemzetközösség papíros-fogalmába akarta szorítani az erdélyi magyarságot, kiszolgáltatva a folytatódó homogenizálásnak. Nyílt levelére /Erdélyi levél Párizsba. = Székely Útkereső (Székelyudvarhely), 1991/3./ nem kapott választ. Most viszont Kende Péter újra kimondta, hogy a szórványmagyarság kihalásra ítéltetett, komolyabb jövő legfeljebb a Székelyföldön képzelhető el, bár aligha tételezhető fel, hogy "a román kormány átadná az erre vonatkozó büdzsét a magyar testületnek." Szinte felhívás ez a román nemzetállam francia mintájú magatartására. A tudományos ülésen megjelent párizsi Claude Karoouth professzor pedig egyenesen tiltakozott a négy évszázados magyar főiskolák felújítása ellen, s kétnyelvűséget követelt. /Balogh Edgár: Mikor szórvány, mikor nemzetrész? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Előzmény: 1991. sz. jegyzet.
